Kortalanul

Tétován, ámde vakmerőn, értetlenül mégis hálával telten imbolygok a korok között.. kortalanul.. mintha eltévesztettem volna az irányt, vagy időutazásom közepette úgy döntöttem volna, találomra megállok, és szétnézek, lám, mi újság a magukat nálam idősebbnek vagy fiatalabbnak érző osztályok között..

Ne haragudj, ha nem értem nosztalgiád jelentőségét, és nem látom, mit vágysz annyira vissza.. lelkem virgonc ifjúsága felpezsdül valahányszor tettre kész és valami újra szomjazó fiatalok lepik be körülöttem a teret. Elragadnak magukkal, és visznek az ismeretlenbe, oda, ahol még nem jártam..

És elnézést kérek, ha néha nem azonosulok léha könnyelműségeddel, sebző felszíneddel.. edzett lelkem értő világa féket nyom valahányszor mély érzések és kérdések megélésének lehetősége kínálkozik fel megfontolt idősebbek körében. Terelnek, és hellyel kínálnak a nyugalom szigetén, ott, ahol még nem voltam..

Különös kegyelem ért.. óvatosan, de önfeledten, vonakodva ellenben szabadon járok a korok között.. mintha fiatalságom órája megállt volna, s lelkem parancsolna a testemnek.. miért kérded, hány éves vagyok.. annyi vagyok, amennyi te.. kortalan.