Keret

Gyergyó díszpolgára vagyok.. mert a történelemben először valaki nem a másét keni be, hanem a saját életéből lapátolja el a szart.

Ezért felállítom a kereteimet: ha engem olvasol, te juss eszedbe, s addig ne foglalkozz velem, amíg legalább egy őszinte mondat el nem hagyta a szádat, ami rólad szól. Ezután, gondolhatsz rólam, amit akarsz.

Keret nélküli nagyra nőtt gyermekek társadalma vagyunk, ezért hasonlítunk a fejetlen tyúkra, amely összevissza tántorog, majd a végén felbukik.

Mi a keret? Képzelj el egy járókeretes bácsit.. ő a keretein belül tud csak mozogni, anélkül elesik. Nem a vallása, a munkahelye, a presztízse, titulusa tartja meg, hanem a kerete, amely mentén araszol.

Nekünk nincs ilyen keretünk. Vannak szabályaink, törvényeink, tiltásaink, engedélyeink, elképzeléseink, elvárásaink, előírásaink, de ezeken belül mindenki azt csinál, amit akar, és úgy tapsolunk az önpusztító és életellenes megnyilvánulásoknak, mintha fizetnének érte.

Egy gyermeknek is szüksége van arra, hogy tudja, meddig mehet el, hogy ne csússzon szét, és szeretve érezze magát. Hát még egy nagyra nőtt gyermeknek.

Meg "kell" mutatni neki, hogy mindennek, amit tesz, következménye van (ki mint vet, úgy arat). Ha nem veti meg az ágyát, elmarad az ebéd utáni csoki. Ha nem csinálja meg a házit, rajzfilmet sem tud nézni lefekvés előtt. Következetesen, kitartóan, ösztönzően.

Ehhez kiegyensúlyozottság kell. És a kiegyensúlyozottsághoz hitelesség. Ugyanis, nem akkor vagyunk jól, ha mindig mosolygunk, és nyájasan, erőltetetten válaszolgatunk, hanem akkor, ha merjük azt élni, ami bennünk van (sírva a fáradtságtól is lehet azt mondani, hogy nem nézünk este filmet, majd ha kitakarította mindenki a szekrényét).

Az én életemben sem volt ez mindig így. Most tanulom, hogy mit jelent a saját kereteim felállítása. Azt mondom magamnak, hogy nem egy tábla csokit eszek meg naponta, hanem egy kockát. És fontosabb az, hogy például elmosogassak előbb, mint You Tube videót nézzek. Miért? Azért, mert különben nyomogathatom a pattanásaimat, és nem lesz kanalam a következő főzéshez.

Amennyiben "kicsi" dolgokban meg tudjuk valósítani, hogy kereteken belül mozogjunk, az is sikerülni fog, hogy életbevágó kérdésekben helyesen tudjunk dönteni. Például, eszünkbe fog jutni, hogy ne vegyük meg a századik drága kabátot, mert már van száz, és hó végéig pénz kell. Ahelyett vegyünk inkább zöldséget vagy kenyeret.

Vagy képesek leszünk nemet mondani a szerencsejátékra, miután a tizedik próbálkozás nem jött be, mert észrevesszük, hogy nem az a célunk, hogy leszegényedjünk és a drága időt erre fecséreljük, hanem, hogy pénzhez jussunk, és több minden másra legyen időnk.

A hitelességhez bátorság kell, és a bátorsághoz erő, hogy a félelmeink ellenére is megéljük és megmutassuk a gyengeségünket.

Van, hogy két kocka csoki sikerül vagy három, de hát, nem mehet minden egyből. Akkor másnap nincs csoki.