Gyógyulás vs. szabadulás

Az ember tévedésben van és lesz, addig amíg azt hiszi, hogy képes gyógyítani és gyógyulni a saját és a másik ember kútfőjére és szaktudására támaszkodva.

Meggyógyultunk a depressziónkból? Hurrá. Előidéztük az álomautót? Remek. Hálálkodnak és dicsőítenek azok az emberek, akik most jobban érzik magukat több éves nyomorgás után? Kiváló.

Csak egy a gond. Megszabadultunk-e azoktól a hiedelmektől és emlékektől, amelyek képesek a depressziót újra kiváltani? Megelégszünk-e az álomautóval, vagy még manifesztálnánk egy álomnyaralást is? Mi van akkor, ha lesarlatánoznak, ha nem jött össze a várt eredmény? Biztos, hogy az jelenti a gyógyulást, hogy nem kell többé gyógyszert szednünk?

Gyermekkorom óta orvostól pszichológusig és segítőtől terapeutáig jártam, amíg el nem érkeztem az élő Isten igazságához, Jézushoz. Magadban egyet kuncoghatsz rajta, de én mindig Őt kerestem.

Mivel a családtagjaim sem voltak teljesen egészségesek, hogy is szűnhetett volna meg nálam a probléma különböző emberi praktikák bevetésével? Hiszen senkinek nem jutott eszébe, hogy tükör lévén, soha nem a gyermekkel van baj, hanem a szülővel, ezért maradt a probléma egészen addig, amíg felnőttként nem döntöttem úgy, hogy megszabadulok tőle.

Szóval, kerestem a szabadítót. Képes voltam a templomban a szobra előtt üldögélni, és azt képzelni, hogy hallja, amit mondok. Hallotta, de nem a szobron keresztül, az süket, mint a sír. A szaván keresztül szólított meg. Csóválhatod a fejed, de a János evangéliumhoz vezetett, és megmutatta, hogy él. Ezen hüledezhetsz is, de láttam, hogy minden szava igaz. A sima Bibliában. Amit vagy átírtak vagy nem.

Hát eljött. Az orvosok, terapeuták, pszichológusok és minden guruk és betegek gyógyítója és szabadítója. Ugyanis nem csak meg kellett gyógyulnom a testi és lelki bajaimból, hanem meg kellett szabadulnom azoktól a téveszméktől és hazugságoktól, amelyek újra és újra visszahúztak a régi állapotaimba.

Csupán a gyógyulásommal benne maradhattam volna az önpusztító életnek nevezett haldoklásban, vagyis addig vágtam volna magam alatt a fát egészségesen, amíg bele nem haltam volna. Emiatt szabadulásra volt szükségem, hogy ha már meggyógyultam, egészségesen is élhessek.

Ha nem hiszed, járj utána. Ez legalább olyan hihető, mint Superman vagy az erdőlakó manók meséje. Ha nem valóságosabb.