Gyergyói körkép újratöltve

Az élet egy körforgás.. körforgalomból ki, mókuskerékbe be. Ami kiindul magából, önmagába tér vissza.. a gyergyói ember is, ha kimozdul eredeti helyéről, addig s addig, amíg ugyanott lyukad ki.. "amit elkezdtünk, azt foltozzuk be".. ki ne törjön a bokánk.. addig is.

Szeretem ezt a várost, mert úgy tűnik, ez a világ közepe: sehol sem látsz olyat vagy többet, mint itt. Menj bárhová, minden út visszavezet oda, ahol a meztelen igazság ostorcsapásként szökik az arcodba.. mindenhol ugyanolyan fáradt, unott, reménykedő, tévelygő, esendő, vidám emberek hajtják a mókuskereket hol kényelmesebb, civilizáltabb, hol pedig hepehupás, vadabb körülmények között.

A világ Gyergyóba kívánkozik, Gyergyó a világba menekülne.. sokszor.. önmaga elől. "Itt nagyon szép a táj, lenyűgözőek a hegyek.. vadregényes", mondja az alapos német, otthagyva hazáját egy kis kalandért.

"Itt jobb az élet, nyugodtabban élünk, és a gyerek előtt is szebb jövő áll", mondja a megtört székely, otthagyva hazáját egy kis berendezett luxusért.

Így lesz az augsburgiból gyergyói, és a gyergyóiból hazátlan.. mert a német Wurst soha nem lesz szalonna hagymával, és a csípős túróról csak álmodozhatsz a dobozos Quark-ot kanalazva.

Gyergyó az a világnak, ami a világ Gyergyónak: reménysugár, esthajnalcsillag az útkeresés labirintusában.

A kulturált, modoros és "bebiztosított" nyugati civilizáció Gyergyóban visszagömbölyödhet magzatpózba, és egy darabig elfelejtheti, hogy akkorát fejlődött, hogy fel sem tűnik neki, itt is előfordulnak koszosan hagyott illemhelyek és káromkodó pubertások.

És, hol máshol fakadhatna mosolyra az összeszedett külföldi, mint itt, ahol amerikai filmek stílusához hasonló kóbor blöki szeli át a szemközti járdát az úton keresztül, rohanva hűségesen a legközelebbi kuka és a szabadsága felé?

Ezzel szemben a zabolátlan, udvariatlan és egyszerűbb székely furfang bicskája beletörik a "nyugat" praktikus és kiszámíthatóan rendezett gondolkodásmódjának megértésébe, ezért inkább megtanulja annak nyelvét, hogy felvegye a ritmust.. egy fejlettebb mókuskerékben.

Azonban a gyergyói itt is gyergyói marad, csak megtanulja bővebben kifejezni magát. Ahelyett, hogy odabökné "Ejsze, kéne", "Ja, ik bin hungrig", mondja, mikor azt kérdezik tőle, megkínálhatják-e ebéddel. Ennélfogva mindjárt egyenrangúbbnak érezheti magát "rabszolgatartói" körében, ámde konokságából kifolyólag az Istennek se mondja ki "Dajcslánd az én hazám".

Minden út Gyergyóba vezet hát. Gyergyói lesz mindenki, aki gyökereitől elszakadva ismét visszakanyarodik gyökereihez, lelkének születés- és újjászületéskori, egyszerű, primitív megmozdulásaihoz és életéhez. Bárhol is legyen a világban.