Gyergyói körkép finálé

Gyergyó mindent megold, még a problémáimat is, csak idő kérdése.
 
Volt úgy, hogy nem szerettem ezt a várost, mert szembe jött minden, amivel nem szívesen néztem szembe.

Kellemetlen pillanatképek a gyermekkorból, egy utcában szerzett rossz emlék, menekülésem előtt értetlenül álló szomszéd, és az a mindent is jobban tudó ismerős, akinek mindenről volt véleménye, de füle nem a hallásra.

Igaz, sokáig nem beszéltem eleget ahhoz, hogy halljanak.
 
Ráfogtam a gödrökre meg a kóbor kutyákra, hogy rontják a város képét. "Nem kerülgetem egyiket sem, jobb sorsra vagyok érdemes."

"Hogy nem tudnak már valamit kezdeni ezzel a várossal, 50 évet utazik itt az ember vissza a jövőbe", gondoltam magamban, mint aki kiművelődött külföldön, s szűk lett neki a központi tér.

Nem fértek el benne a problémáim, amelyeket elástam a lelkem legmélyére, és csak akkor jöttek fel a felszínre, ha a külföld ismeretlen, új ingerek tavaiban úszó légköre nem volt már a láthatáron, csak a csobot-hegyi kápolna ikonikus épülete. (A helyet az írás kedvéért meggúgeleztem, hogy jobb helyismerőnek tűnjek, amúgy útbaigazítani itt senkit nem tudok. Ha nem mentem volna el a nagyvilágba, akkor sem tudnék, megérzésre tájékozódom).
 
Ezért minduntalan vissza kellett ide jönnöm, amíg meg nem értettem, hogy a gyergyói problémák körforgalmából vagy felfelé vagy lefelé visz az út, el lehet dönteni. De benne ragadni a folytonos külföldezéssel nem lehet. Akkor sem, ha külföldön éppen jobban esik lenni.

Kóborkutya harapást szőrével gyógyítunk, tehát itt vagyok, és kezdtem elölről mindent, az ismerkedéstől a gyergyóivá válásig. (az ismerősöknek csak az tűnhetett fel, hogy van hangom, és nem félek használni).

Igazából semmi problémám nincs Gyergyóval, nem hibás azért, ha néha bal lábbal kelek fel.
 
Ellenkezőleg, mindig sikerül valami újdonsággal és megdöbbentővel meglepnie.

Például, láttam Mr. Bean kicsi zöld autóját és egy Cadillac-et is (csak ezért már nem kell Amerikáig mennem).

Vagy, olvasván a Gyergyói-körképeket, és fontolóra vévén a dolgok komolyságát, elkezdik felújítani a Virág negyedet.
 
Sőt, ha valami bajom volt, mindig akadt rá valami megoldás, mert csodák csodájára, az is volt Gyergyóban.

Az Isten valamiért azt akarta, hogy ebben a kis nagyvárosban kezdjem el boldogítani a világot. Ehhez meg is adott minden eszközt és lehetőséget, hogy külföldön már csak a mást keressem, és ne önmagamat.