Az én szuperképességem

Mi emberek szeretnénk, ha rendelkeznénk szuperképességekkel, ezért vágyainkat, képzeletünket különböző "hősökre" vetítjük ki, akiket sorozatos képregényekben szerepeltetünk, vagy a közéletben bálványozunk, hogy legalább általuk úgy érezhessük, hogy vagyunk valakik.

Ha bárkit megkérdeznek, hogy láthatatlan szeretne lenni inkább, vagy repülne, senki nem vágja rá azt, hogy köszönöm, jól vagyok úgy, ahogy vagyok, meg vagyok elégedve a helyzetemmel, nincs szükségem arra, hogy Superman legyen belőlem. A válasz mindig egyik vagy egy harmadik lehetőség, mert jó lenne nem mindig abban a pöcegödörben lenni, ami már unalmas, hanem örülnénk egy kis változatosságnak.

Amúgy az ember meg tudja tenni mindazt, amit a képregények hősei. Lásd, már repül is, bármit meg tud mászni, varázsol, testet épít, levitál, életet ment, megvilágosodik, Halloween-kor vagy amikor megérez valamit macska, és mozgó gépet alkot a saját képmására, tehát "isteni" képességeket is tulajdoníthat magának.

A közhiedelem ellenére ez nem csak a kiválasztottak, okosak, ügyesek, gazdagok, tanultak, stb kiváltsága, hanem az emberé, mármint mindenkié vagy azé, aki annak meri érezni magát.

Az én szuperképességem az, hogy azt is meghallom, amit nem mondanak ki, és azt is látom, amit senki nem vesz észre. Ezért előttem titkolózni, hazudozni, ferdíteni, ködösíteni olyan, mintha a halat akarnánk megtanítani úszni,- értelmetlen.

Mielőtt elhűlnél az ámulattól, hogy honnan ez a látnoki képesség, elárulom, hogy ez azért van így, mert ez nem mindig volt így, de az emberré válásommal együtt járt az igazmondás és igaz érzés, valamint igaz életvitel képességének elsajátítása is. Tehát, magamból indulok ki. Mindig észreveszem, ha nem mondok igazat, és szinte mindig tudatában vagyok annak, ha nem hitelesen nyilvánulok meg.

Szeretnéd te is látni azt, amit én? Akarod tudni az emberek titkos gondolatait, szándékait?

Kezdd a nehezebb alapoktól. Vedd a bátorságot, és nézz bele magadba. Ha félve is, de tárd fel rejtett félelmeidet. Merj szembenézni a hibáiddal, gyengeségeiddel. Örülj erősségeidnek. Tanuld meg felismerni és kifejezni az érzéseidet. Mondd ki őszintén, mit gondolsz.

Haladó szintre léptél, ha a környezetedben nemcsak a grillhúst, a havert vagy a bejárati ajtódat veszed észre, hanem már azt is, ha egy katica került a lábaid elé, és kikerülöd, vagy ha a szemetes ember szomorkodik, és megkérdezed, hogy mi baj van.

Ne feledd, az is hazugság, hogy veled semmi baj, te ezeket már rég tudod. Akkor miért hiszed még mindig a szuperhős meséket?